Andy Vajna és csapata hétfőn előállt a filmipar működését megreformáló koncepciójával. Eszerint a Magyar Nemzeti Filmalap egyelőre ismeretlen ötfős csapata dönt a pályáztatás és a pénzügyek kérdésében, de a forgatókönyvek, a gyártás és a forgalmazás folyamatába is beleszólnak majd. Az érintettek nagy része még hallgat, aki viszont beszél, az félti a sokszínűséget és a kreativitást, illetve kikéri magának a diktatórikus filmgyártást. Átláthatóság vs. szabadság. Merre löki a magyar filmeseket a hollywoodi produkciós cég látszatát keltő minibizottság?

Hétfőn ismertette a magyar filmipar megmentésére vonatkozó elképzeléseit Andrew G. Vajna kormánybiztos. Céljuk az átláthatóság, hogy pontosan tudni lehessen, melyik filmre, mennyit költöttek. Az elmondottakból úgy tűnik, a Magyar Nemzeti Filmalap gyakorlatilag teljhatalommal bír majd a filmszakmában: valamennyi benyújtott forgatókönyvről és pénzügyi támogatásról ők döntenek majd, a gyártás és a forgalmazás folyamatába is beleszólhatnak - egészen pontosan egy egyelőre ismeretlen öttagú szakmai zsűri kezében lesz a pályázók sorsa. A Filmalap tagjainak névsorát még nem fedték fel, egy biztos, róluk is Andy Vajna dönt.

A filmszakma egyelőre óvatosan közelít a bejelentéshez, kevesen fogalmaznak meg markáns véleményt, Vészi János dokumentumfilmes rendező-producer, a Fórum Film Alapítvány vezetője mégis megtette. Tapasztalata szerint a hétfői egyeztetésen „senki sem vette a bátorságot, hogy egyértelműen kimondja: ez elfogadhatatlan, inkább nyájszerűen viselkedtek”. Ő viszont, bár elismeri, hogy valóban lehettek lenyúlások az előző rendszerben, s hogy nagyon fontos az átláthatóság, nem akar diktatórikus filmgyártást Magyarországon.

„Az emberek félnek”

Ezzel együtt megérti, hogy a tervek ellenzői hallgatnak, hiszen tudják, hogy „ebben a játéktérben kell focizniuk még hosszú évekig”, az állami pénzektől pedig nem akarják elvágni magukat. „Az emberek félnek, és aki komolyan szeretne filmet csinálni, az nem teszi ki magát annak, hogy ő legyen az, akit utálnak” – magyarázta a Hírszerzőnek a rendező-producer.

Vészi úgy látja: „a hatalom borzasztóan szorong attól, hogy nem tudják teljesíteni a feladataikat, ha leadnak a hatáskörükből, ez viszont egyszer visszaüt.” Persze vannak olyanok is a filmes szakmában, akik szerint „olyan sötét dolgok történtek az MMKA-ban (Magyar Mozgókép Közalapítvány), hogy annál még egy diktatórikus rendszer is jobb” – mondta Vészi, aki attól tart, hogy így ki fog veszni a filmekből a kreativitás és a sokszínűség. „Akkor születnek jó dolgok, ha a gyereket szabadon engedik” – magyarázta.

Csak ne legyen ízlésterror

A filmes szakma sokszínűségét félti Nagy Viktor Oszkár rendező(Apaföld, 40. Magyar Filmszemle, Gene Moskowitz-díj) is, aki szerint még túl sok a bizonytalan pont a felvázolt koncepcióban, de a konkrétumokat hiányolta Grunwalsky Ferenc rendező, a Magyar Mozgókép Közalapítvány egykori elnöke is, aki a Klubrádióban egyenesen útinformhoz hasonlította a terveket.

„Nem látok bele, milyen csoportdinamikával működnek majd, milyen irányvonalak, és ízlés szerint döntenek. Fontos, hogy ne legyen diktatúra vagy ízlésterror" - mondta a Hírszerzőnek Nagy Viktor Oszkár, aki szerint annyi biztos, hogy sokszínűnek és szakmailag felkészültnek kell lenniük a döntnököknek, különben fennáll a veszélye, hogy tartalmilag egysíkúvá válnak a magyar filmek. „Épp ezért kéne a low budget, szenvedélyből született, illetve öntörvényű art filmeket is támogatni.”

A rendező számára az is rejtély, hogy akarják visszacsalogatni a nézőket a mozikba, az viszont elég egyértelműnek tűnik, hogy a pénzügyi támogatások aránya tovább tolódik a művészfilmektől a közönségfilmek felé.

Kálomistának sok az öt ember

Ami a Magyar Nemzeti Filmalap tagjait illeti, Nagy szerint szintén feszültségforrást jelent, hogy a tagok kijelöléséből a filmes szakmát kihagyják, és „egy korlátlan hatalommal rendelkező csoport dönt”. „Problematikus, hogy a Magyar Nemzeti Filmalap egy hollywoodi produkciós cég látszatát kelti egy csúcs-producerrel az élén, illetve hogy nagyon leszűkült a döntők köre” – magyarázta a Hírszerzőnek a rendező, aki ugyanakkor bizakodó, azt mondja, a dolog még jól is elsülhet, és reméli, hogy kialakul majd egy működőképes egyensúly a Filmalapon belül.

Kálomista Gábor filmproducer (Csak szex és más semmi, Valami Amerika), aki a nagy többség által lesöpörve egyedüliként támogatta még 2009-ben, hogy Andy Vajna legyen a Magyar Mozgókép Közalapítvány elnöke (végül Kőrösi Zoltán lett), ezzel szemben régóta erre a központosító rendszerre várt, sőt, szerinte bőven elég lenne három embert delegálni a Filmalapba az öt helyett. Szerinte az is teljesen rendben van, hogy Vajna egyedül dönt a delegált tagok személyéről, hiszen „az ő vállát nyomja a felelősség”.

„Elengedték a kezünket”

Külön kalap alá esik a már eddig is perifériára szorult dokumentumfilmek jövője, ezek nagy része ugyanis (az ismeretterjesztő filmek, a kisjátékfilmek és az animációs filmek többségével együtt) a Médiahatósághoz, illetve az alatta működő Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alaphoz (MTVA-hoz) kerül pályáztatás szempontjából. A pályázatok támogatásáról a Médiatanács dönt.

Kisfaludy András, a Magyar Dokumentumfilm Rendezők Egyesületének elnöke a Hírszerzőnek ezt úgy kommentálta: elengedték a kezüket. Bár a hétfői bejelentés során elhangzott, hogy a dokumentumfilmek, az ismeretterjesztő filmek, az animációs filmek és a kisjátékfilmek összesen 750 millió forintot kapnak az MTVA-tól, Kisfaludy szerint ezek fiktív számok, amelyekre egyelőre nem bólintott rá senki, ezért óriási a bizonytalansági faktor.

Ha viszont tényleg megkapnák a kormányzati döntéstől is függő összeget, az 50-60 dokumentumfilm elkészítésére lenne elég, ami viszont Kisfaludy szerint is nagyon jó lenne. A dokumentumfilmek jövőjét nézve ugyanakkor továbbra is nagy probléma, hogy a „teljesen összeomlott közszolgálati tévé koncepciójába nem fér bele ez a műfaj”.

Kisfaludy ezért megjósolhatatlannak tartja a helyzetet, de ezzel együtt jó dolgokat is lát a Vajna-féle koncepcióban: ilyen a pénzügyi átláthatóság, ami Kálomista szerint számon kérhetőséget is jelent. Emellett pedig szerinte a Filmalap szakembereinek jelenléte – amelyet mások sokszínűség-gyilkosnak tartanak – több nézőpontot hozhat be a filmkészítés folyamatába.

Forrás: hirszerzo.hu