E kor beteg. Ha valaki kedves, ártatlan filmet akar látni, főleg a sok tíz évvel ezelőtti művek között keresgél. Manapság nem készülnek történelmi filmek sem, pedig nagy lenne rájuk az igény - bár az Abigélt újra feldolgozzák moziváltozattá. Aki ilyenfajta szórakozásra vágyik, az – mai filmek híján – az MTV videotárban kutat.  Hogy mi ez? A Magyar Televízió folyamatosan bővülő, internetes videóportálja.

A szervereken a magyar televíziózás legnagyobb klasszikusaitól a legfrissebb hírekig mindenfajta műsor megtalálható.

A koppányi aga testamentuma című film is ezen az oldalon lelhető fel, mely az azonos nevű könyv filmadaptációja. Igaz, a képminőség nem olyan tökéletes, mint korunkban, a tartalom azonban feledteti ezt az apró kis hibát. A korban ugyanis – 1967-ről beszélünk – még ez volt a csúcsminőség.

Fekete István lebilincselő módon szőtte a meséit. A koppányi aga testamentumában a több ellenféllel harcoló, kutyaszorítóba került végvári vitézek életét ismerhetjük meg.  A film – ahogyan a címből már sejthető volt – a török hódoltság idején játszódik. Főhőse egy magyar végvári vitéz, akinek apját Oglu aga, a koppányi vár ura egy párviadalban megölte. A kalandos, romantikus történetből a végvári világ színes képe, a török hódoltság kora tárul fel – regényesen, mégis hitelesen. Hogy honnan ez a hitelesség? Fekete István bizonyára olvasta a kor jelentős műveit, például a krónikások, ének- és mesemondók, szépírók, illetve az olasz katonai írók munkáit, s az ő írásaik felhasználásával jelenítette meg például a talján hadmérnököket, vagy a kardforgatás tanításának metodológiáját.

Fegyvert s vitézt éneklek

A mohácsi csata után beköszönt az újkor: politikai téren a nemzet romlásával, vallási téren a protestantizmussal, vagyis a skizmával. Magyarország több részre szakad: a magyar király, az erdélyi fejedelem és a török szultán területére. A mieink tehát a török erő és az osztrák hatalom igájában. S bár bizonyos területek látszólag békét kötnek, valójában a felek sosem nyugszanak: a végvárak körül folyamatosak a kapitányok vagy egyes vitézek saját szakállára történő portyák. Egy ilyen portyát ábrázol Fekete István is a németalföldi zsoldosok kapzsiságában, akik a Habsburg fél tudomása nélkül fosztogatnak az országban.

A könyv egyébként Fekete István első regénye. (Az író nagyságára jellemző, hogy már az első próbálkozása is első díjat nyert 1937-ben az Országos Gárdonyi Géza Irodalmi Társaság regénypályázatán). A lángoló hazafiasságú munkából a megdöbbenés jajkiáltása hangzik ki, de egyúttal a nemzet ősi erényeiben való bizalom szava is érződik. A könyv egyes részeit nem lehet megrendülés nélkül olvasni.

A film inkább gyerekeknek szóló, de felnőttek számára is élvezetes, kalandos szórakoztató alkotás, vígjáték elemekkel, dallamos filmzenével.

(Gyöngyöm, ékem nincs már nékem, semmi kincsem földön, égen. Életem kezemben tartom, mint a kardom, mint a kardom. Ha elmúlok, hát elmúlok. Ezen én már nem búsulok. Böcsületem tisztán tartom, mint a kardom, mint a kardom. Ha meghalok, eltemetnek, kincset vélem nem temetnek. Vélem más mi ne porladjon, csak a kardom, csak a kardom.)

A főszereplő Benkő Péter nem bizonyult igazán nagy színésznek, de ebben a filmben pont illik az eljátszandó figurához. A szereposztás – a kor magyar filmjeire jellemző módon – parádés, a mellékszerepeket is kiváló színészek alakítják, például Bessenyei Ferenc, Tolnay Klári, Bodrogi Gyula, Pécsi Ildikó, illetve Benkő Gyula.

Ennek a filmnek magyar az írója, a rendezője, a szereplői, a zeneszerzője, a táj – szóval teljesen a miénk. Mindenkinek ajánlható megnézése, aki másfél óra könnyű – de színvonalas – szórakozásra vágyik. A koppányi aga testamentuma amolyan kedves kis filmecske a végvári harcosokról, melyből igazán kitűnik, hogy mi magyarok is tudunk kiváló történelmi filmeket készíteni. A mű egyik nagy pozitívuma, hogy a ma is álló műemlékvárakban játszódik, illetve Fekete István kedvelt, és sok regényében említett helyszínéből: a lápi világból is ízelítőt nyújt.  A szocializmusban a film nézői – főleg gyerekek – mindent eljátszottak a film után, kardoztak, csatáztak, „verték a törököt”. Bár a film nem rossz, sok részt kihagytak belőle, illetve átírtak benne. Annak, aki igazán tartalmas és komoly szórakozásra vágyik, érdemes inkább az eredeti művet, a könyvet elolvasnia.

A filmet itt lehet megtekinteni: http://videotar.mtv.hu/?k=a+kopp%C3%A1nyi+aga

Forrás: http://www.bombahir.hu/film-es-szinhaz/egy-buszke-magyar-film-megtekintheto