Karácsony után koncertezik majd Budapesten világhírû zenekarával Woody Allen, aki egyszer még egy Oscar-gálát is lemondott egy New York-i fellépésére hivatkozva.

Karácsony után a Papp László Sportarénában lép fel Woody Allen, a világhírû író, rendezõ, komikus. A háromszoros Oscar-díjas Allen közismerten nagy dzsesszrajongó, több évtizede rendszeresen klarinétozik New York különbözõ klubjaiban, hétfõ esténként a manhattani Carlyle Hotelban lép fel New Orleans Jazz Band nevû együttesével.

Allen zsidó családban született. Szülei, Martin Konigsberg és Nettea Cherrie, és nõvére, Letty, Flatbushban éltek, Brooklynban. Héber iskolában tanult hét éven keresztül, majd átiratkozott a Midwood High állami iskolába. A beceneve "Vörös" volt, mert vörös volt a haja. Hogy pénzt szerezzen, elkezdett poénokat írni David O. Alber ügynöknek, aki ezeket eladta egy újságnak. Allen elsõ publikált vicce a "I am two with Nature." volt. 16 évesen elkezdett írni szövegeket elõadómûvészeknek, és ekkor használta elõször a Woody Allen nevet.

A kortárs amerikai filmmûvészet egyik legtehetségesebb, legszimpatikusabb és legmerészebb képviselõje már csak azért is furcsa, mert igazából angol, de ezt senki nem tudná, ha õ nem mondaná. Sõt, walesi, mivel Christian Charles Phillip Bale a walesi Pembrokeshire megyében született egy Haverfordwest nevû, isten háta mögötti kisvárosban, 1974 január 30.-án. Amiben csak az a furcsa, hogy vajon a kedves Bale család mi az ördögöt kereshetett ott. Bale-ék ugyanis nem azok a tipikus csendes kisvárosi népek.

Mickey Rourke az elfelejtett sztár, aki valaha a legnagyobb ígéretek közé tartozott, a nyolcvanas évek egyik legemblematikusabb színésze volt, akit az új Robert de Niroként emlegettek - aztán mégis alig lett belõle valaki. Elszúrta, elvagánykodta, vagy hogy stílszerûek legyünk, elarcoskodta, lévén az alkohol és a drog mellett egyben a plasztikai sebészet egyik korai áldozata is.

A ténynek, hogy hõsünk nem igazán tudott mit kezdeni a hirtelen jött sikernek, lehet némi köze származásának is.

Hiába, Olaszország mindig legendás színésznõket nevelt fel, akik aztán a klasszikus olasz temperamentumot külföldön kamatoztatták, mint Sophia Loren, Gina Lollobrigida vagy Isabella Adjani. Monica Bellucci pedig kifejezetten úgy néz ki, mint a fiatal Adjani és van olyan tehetséges és sikeres is.

Monica 1968. szeptember 30-án született - egyes források szerint az évszám 1964 - az umbriai Cittá di Castellóban. Már az iskolában õ volt a legszebb lány, 19 évesen pedig megnyerte a Miss Rhythm elnevezésû szépségversenyt.

Az angol nõk jelenlegi bálványa, Colin Firth 1960. szeptember 10.-én született Grayshottban, Angliában. Négy éves koráig egyetemi tanár szülei, Kate és Jonathan miatt, Nigériában éltek, mivel a nagyszülõk metodista hittérítõk voltak - legalábbis négybõl hárman - de ez egy hosszú történet. Kicsit késõbb Amerikában, a Missouri állambeli St. Louis-ban kellett élnie, mert édesapja itt vállalt tanári állást, ám ezek annak rendje és módja szerint ki is törlõdtek az emlékezetébõl.

Persze, könnyû legyinteni, hogy az õsz hajú komikus, aki többnyire feldolgozásokban, gyenge családi vígjátékokban és azok folytatásaiban játszik, de kevesen tudják, hogy Steve Martin ezen felül megbecsült regényíró, profi bendzsójátékos és tényleg remekül ért a lasszóhoz! Ez némileg mentségként szolgál az olyan filmekre, mint a Tucatjával olcsóbb és társai.
Az amerikai komikus, színész, író, producer 1945. augusztus 14.-én, a texasi Wacóban született - a közhiedelemmel ellentétben nem õsz hajjal, hanem pár egészséges színezetû hajszállal.

Vince Vaughn régi kedvencünk, a nagydarab, könnyen kedvelhetõ melák fickó, aki a háttérben idétlenkedik, vagy idõnként egész komoly szerepekkel próbálkozik, de úgy tûnik, hogy mostanában, amióta egyre kapja a fõszerepeket is, egész jól megél abból, hogy különösebb erõfeszítés nélkül lezavarjon egy rakás vígjátékot, amelyekben pont olyan fickókat alakít, mint amilyen õ maga. Nagydarab, kicsit zavaros, rém lusta, de még mindig kedvelhetõ.

Az elsõ komolyabb munka egy országos Chevrolet hirdetési kampányban való részvétel volt, majd olyan rövid életû tévésorozatokban vállalt szerepet, mint a China Beach vagy a 21 Jump Street.

A napvilágot az angliai Kent megyében, Shoreham városkában, 1968. szeptember 28.-án meglátó Naomi Watts gyermekkora nem telt el eseménytelenül, de boldognak éppenséggel nem nevezhetõ. Édesapja, Peter a Pink Floyd hangmérnöke volt - az õ "mániákus nevetése" hallható a klasszikus Dark Side of the Moon album legelején -, édesanyját, Myfanwy-t pedig Naomi leginkább csak hippie-ként szokta jellemezni, akinek "passzív-aggresszív tendenciái" vannak. A szülõk elváltak, amikor a kislány négy éves volt és három évre rá meghalt az édesapa.

Vajon hogyan lett Bill Murray jólfizetett komikusból a mûvészfilmesek igazi múzsája és elsõszámú kedvence? Rejtély, hiszen a fickónak igazából csak egyetlen "arca" van, a kedvetlen, kiábrándult bohóc fanyar képe, de úgy látszik ezt tökéletesen csinálja.
William James Murray 1950. szeptember 21-én született az Illinois állambeli Wilmette-ben. Apja, Edward fakereskedõ volt, anyja, Lucille pedig háztartásbeli, hiszen az ötödik gyerekként világra jött Billt még négy csemete követte, így kilenc apróságról kellett gondoskodnia, ami nem semmi.

A 32 éves forgatókönyvíró megalkotta a legeredetibb romantikus vígjátékot az Idétlen idõkig (újabb béna magyar cím) óta: a Felforgatókönyvet.

Sokszor bíráljuk a magyar címfordításokat hibáikért, otrombaságukért. Kezdetben a Stranger than fiction-t Felforgatókönyvre magyarítókra is haragudtam. Az hagyján, hogy az eredeti címet meg sem próbálták lefordítani, pedig könnyû lenne. A film többek között az írás folyamatáról szól, és nem a forgatókönyvrõl, gondoltam korábban, majd rájöttem, hogy bár nem tartom hibátlannak a címadást, mégis megragadja a film lényegét.

Jól kitalált akció, túl sok mindent túlélõ hõs, ütõs egysorosok, zavarosan béna fõgonosz. John McClane szerencsére jó formában tér vissza, csak úgy hull körülötte a sok puhány.

Nem is olyan rég a jamesbondosok jöttek rá, hogy láthatatlan kocsikkal és egyéb komolytalan kütyükkel nem cifrázhatják a végletekig a digitális hímestojást: a jó öreg izomkötegek, a feszülõ inak és a reccsenõ csontok még mindig jobban ütnek a vásznon, mint egy távirányítós golyóstoll.

Az ötödik Potter-film végleg kiszakítja Harryt a gyerekkorból, a kis varázslótanoncnak férfivá kell válnia. A képek ugyanolyan gazdagon burjánzók, mint a korábbi epizódokban, de a mese világa mégis megváltozott, a felnõttkor súlya nehezedik rá.

Harry Potter erõsen kamaszodik. A J. K. Rowling ötödik Potter-könyvébõl, a Harry Potter és a Fõnix Rendjé-bõl készült filmben korántsem csak Daniel Radcliffe férfiasodó testalkata és határozottabbá váló arcvonásai jelzik a felnõttkorba való átmenetet: az egész epizód errõl szól.

Az Ocean's Thirteen - A játszma folytatódikmajdnem azok közé a folytatások közé tartozik, amelyek új ötletek híján a korábbi részek sztorielemeit és poénjait próbálják új köntösben eladni. Csakhogy itt még a köntös is a régi.

Felesleges késõbbre tartogatnom a lényeget, minek is próbálnék feszültséget teremteni, amikor egy olyan filmrõl szólok, ami saját mûfaját - krimiféleség lenne ugyebár - semmibe véve meg sem próbálkozik ezzel: az Ocean's Thirteen totálisan érdektelen film.

Elhunyt Michelangelo Antonioni világhírû olasz filmrendezõ - jelentette kedden az olasz tömegtájékoztatás.A 94 évesrendezõt hétfõn este, otthonában érte a halál. Családjának közlése szerint csütörtökön temetik el Ferrarában.

Döbbenetes, de igaz: egy nap alatt elveszítettük a huszadik század két meghatározó rendezõjét is. A 89 éves Ingmar Bergman után hétfõ este a 94 éves Michelangelo Antonioni is itt hagyott bennünket.

Antonioni pályája az olasz neorealistákkal (pl.

Ez a film elütválogatásunk többi tagjától, merta jelenben játszódik, teljesen realista és rengeteget beszélnek benne.A moziváltozatban két és háromnegyed óra alattkísérünk végig egy házasságot sok éven át tartó, rögös útján. A film kezdetén Marianne és Johan már tíz éve házasok, és az elsõ hajszálrepedések már láthatók a kapcsolatuk falán, késõbb Johannak szeretõje lesz, aztán Marianne-nak is, tervezik, hogy elválnak, közben vissza-visszatalálnak egymáshoz.

Egy súlyosan beteg nõ és húga feszültségterhes viszonya bomlik ki a filmben, de van egy harmadik fõszereplõ is, a húg kisfia, akinek a szemszögébõl egy szálloda alkalmazottjainak mindennapi tevékenységei semmivel sem tûnnek kevésbé furcsának és titokzatosnak, mint az, hogy nénje vért köhög. A trió vonaton utazik valahová, útközben megállnak egy ismeretlen városban, és megszállnak egy elegáns hotelben. Az idõsebb nõ a halál és a magány gondolatával viaskodik, a fiatalabb pedig a haldoklóval és a gyermekkel mit sem törõdve megpróbál becserkészni egy férfit, akivel belevetheti magát a hús örömeibe.

Az egész film olyan, mint egy visszafojtott lélegzetvétel: az elsõ felében azt figyeljük, ahogyan két lánytestvér felváltva virraszt nõvérük halálos ágya mellett, a második felében, ahogy gyászukban, lelkiismeret-furdalásukban és egymás iránt érzett gyûlöletükben vergõdnek. Bergman egyik legnyomasztóbb filmje érdekes módon egyben a legszínpompásabb, az elfojtott indulatokat kirobbanó színek ellenpontozzák. A házat, ahol a film játszódik, szinte beborítják az ágynemûk és hálóruhák patyolatfehérjével merész kontrasztot alkotó vörös textíliák; a haldokló takarója is tûzpiros, mintha elöntötte volna az ágyát a vér - de végül nem õ lesz az, akinek vérbe borul az alteste.

Bergman utolsó mozifilmje a századelõn játszódik egy jómódú, népes svéd színészcsaládban, amely a családfõ halálával gyógyíthatatlannak tûnõ krízisen megy át. A moziváltozatban három órás (a tévéverzió öt órás) film meleg hangulatú családi karácsonnyal, kedélyesen kezdõdik, de késõbb, amikor az apa nélkül maradt Fanny és Alexander édesanyja új kérõt talál magának a rideg, autoriter püspök személyében, és a férfi rácsos ablakokkal felszerelt házába költözik a gyerekekkel, a film félelmetes rémmesévé változik.

Because I Said So

Mirõl szól? A korosodó Daphne folyamatosan aggódik három lánya, különösen a még hajadon Milly sorsa miatt. Úgy dönt, társkeresõ hirdetést ad fel Milly nevében, amely hamarosan célhoz vezet: felbukkan az anya megítélése szerint tökéletes jelölt.

Ki a rendezõ? Michael Lehmann filmje, aki például a Gyilkos játékok-at és Vonzások és állatságok-at rendezte.

Kik a szereplõk? Daphne szerepében Diane Keaton ripacskodik, Millyt a nem különösebben tehetséges Mandy Moore (Románc és cigaretta) játssza, nõvéreit Piper Perabo (Sakáltanya) és Lauren Graham (Lorelai a Szívek szállodájá-ból) alakítják.

Antal Nimród nevét már nem csak mi írjuk helyesen, de az amerikai újságírók is, akik az Elhagyott szoba (Vacancy) címû hollywoodi stúdiófilmje óta megtanulták az ékezetet. Az április 20-án bemutatott horror - Kate Beckinsale és Luke Wilson fõszereplésével - ugyan nem robbantott kasszát, de az árát (kb. 20 millió dollárt) már visszahozta, és a kritika is elismerõen veregette vállon - volt, aki Antalt még õstehetségnek is nevezte.

Antal ezzel tagja lett annak a háromtagú klubnak, mely a hollywood-i stúdiófilmek magyar rendezõit tömöríti - Csupó Gábor és Koltai Lajos mellett.

A patkány receptje

A L'ecsó címû rajzfilm a barátságról, a családi szeretetrõl és származásunk büszke vállalásáról szól, egy fõzni vágyó patkány sorsán keresztül. A vidám családi mese visszafogottabb, mint a Pixar legutóbbi alkotásai, de a recept a szokásos: sok cukiság a gyereknek, néhány poén a szülõnek.

A L'ecsó címû rajzfilm realistább, mint a Pixar korábbi animációi, hiába egy konyhában serénykedõ patkány a hõse. A legtöbb fõszereplõ ugyanis ember, a helyszín pedig Párizs.

A Hellboy és a Diótörõ egyenként ötmilliárd forint körüli összeget hagy nálunk, és mellettük tizenöt másik külföldi bérmunka forog itt. A tavalyi egész éves összeget júliusban már négymilliárd forinttal léptük túl.

"2007 júliusára már meghaladtuk a tavalyi egész éves teljesítményt" - mondta Elek András, a Filmiroda osztályvezetõje. Kiderült, több mint 28 milliárd forintot költenek el az országban a hozzájuk eddig bejelentkezett filmek, míg tavaly [1] egész évben hagytak itt 23 milliárdot.

Megfilmesítik Antonio Vivaldi 18. századi zeneszerzõ életét - adta hírül a Variety.

Boris Damast filmje a mûvész fiatalkorára koncentrál majd, azokra az évekre, amikor papi hivatását otthagyva elszegõdött hegedûtanárnak egy árvák számára fenntartott velencei iskolába, ahova állítólag fõként prostituáltak adták be gyermekeiket, akikrõl nem tudtak gondoskodni.

Már a teljes szereposztás ismert: Vivaldit Joseph Fiennes formálja majd meg, aki legutóbb a nálunk augusztus 16-án mozikba kerülõ Goodbye Bafana címû filmben szerepelt.

- Egymás után kétszer a nõk közül Luise Rainer (1936, 1937), a férfiak közül Spencer Tracy (1937, 1938) gyõzött elõször.

- 1942-ben jelöltek elõször testvérpárt - Joan Fontaine és Olivia de Havilland - a legjobb színésznõ kategóriában (Fontaine gyõzött).

- "Családon belüli" Oscarokra több példa akad: Judy Garland színésznõ és Vincente Minnelli rendezõ után lányuk, Liza Minnelli is megkapta a kitüntetést. A Fonda-famíliában Jane már két Oscart gyûjtött be, mire apját, Henry Fondát 1980-ban életmûvéért, a következõ évben pedig a legjobb fõszereplõként is díjazták; Jane bátyja, Peter "csak" jelöltségig vitte.

A HAZUG
1997
krimi, 100 perc

Tartalom: A rendõrség egy fiatal prostituált szörnyûségesen szétdarabolt holttestére bukkan. Az egyetlen nyom, amin elindulhatnak, John Waylandhez, a jómódú pszichológushoz vezet. A nyomozó hazugságvizsgáló géppel hallgatja ki Johnt. Ám hamarosan fordul a kocka, és a kihallgatottból lesz a kérdezõ.