Egy filmes értékválsággal van dolgunk, ami egy átfogó művészeti értékválság keretében nyilvánul meg. Ne feledjük, egy-egy mű értékét bizonyos százalékban az generálta, hogy ritkaság, hiánycikk, és az, hogy sokan akarják, sokak számára érdekes. A legmeghatározóbb ezek közül motívum persze a mások érdeklődése által generált általános érdeklődés. Nos ez került veszélybe. A pop lényege, hogy ha egy kutyus megjelöl egy fát, más kutyusok is ezt teszik, és egyre többen. Képzeld el, mi lenne, ha a kutyusok nem vennék észre, hogy a többi kutyus érdeklődésének tanújeleként otthagyta a névjegyét egy fánál? A többi kutyust sem érdekelné. A művészet-fogyasztás, kultúra-fogyasztás terén ez úgy jön létre, hogy az emberek többé nem csacsognak a filmekről, s többé nem érdekes számukra, hogy a másik mit nézett meg, és hogy hogy tetszett neki és hogy általában mit gondol. Egy-egy film megtekintése a magánügy szintjére redukálódott, mint a szex, a hálószoba intim szférájába száműztük, köszönhetően a házimozizás és a letöltögetés térhódításának. Innentől kezdve a filmeket passzív tömegként fogadjuk be, a filmkultúra pedig (amely a filmekről folytatott beszélgetésekből összeálló nagy diskurzus) kezd elhalványulni, eltűnni, elpárologni.

Nos, ez az a kulturális fordulat, amely miatt különösen fontosnak tartjuk, hogy az olvasók olyan cikkeket olvassanak, mint amilyeneket a Filmvilágban olvashatnak. Sőt, nemcsak olyan cikkeket, hanem olyan folyóiratokat, mint amilyen Filmvilág. Máskülönben ... máskülönben elveszítjük azt a képességünket, hogy a filmekről beszéljünk, gondolkodjunk, gondolatokat cseréljünk - s akkor elveszítjük a filmkultúrát, ami azzal egyenlő, hogy az ipar többé nem lesz érdekelt jó filmek létrehozásában, és futószalagokon gyártott rossz minőségű filmes táplálékkal kell betömni majd a szemünket nap, mint nap - 3D-ben.

Ezért kezdtük el elhelyezni a Filmvilág logókat oldalainkon, mert a Filmvilág archívuma egy olyan könyvtár, amelyben belépve nem cikkeket, nem csupán gondolatokat, de egy egész diskurzust is magunkba szívhatunk - s tudni fogjuk, hol vagyunk, s mi az, ami körülvesz, és magunk is bekapcsolódhatunk. A sors fanyar fintora, hogy ezzel egy időben értesültünk arról, hogy a Film.hu hivatalosan is hibernálódik (mint Ismeretes, a Film.hu és a Filmvilág rokonok, Schubert Gusztáv révén a Film.hu a Filmvilág új generációs verziójaként tekinthető), és hogy a Filmvilág is veszélyben van 
(A Mozinet esete más, ők nem egy tradicionális folyóirat, és nem is szűnnek meg, csak online megjelenésre redukálják magukat).

Az, hogy a Filmvilág (és Film.hu) nem kapja meg a működéséhez szükséges pénzt (lásd asz EMASA-n a cikket erről), óriási gondatlanság, hűtlen kezelés, amit egyetlen kultúra, egyetlen kormány, egyetlen ország sem engedhet meg magának. Ez körülbelül annak felel meg, mintha a a levegőt előállító őserdőket irtanánk ki, vagy hagynánk kipusztulni. A filmes kultúrával kapcsolatos kommunikációt, közbeszélgetést irtjuk ki, hagyjuk kipusztulni. Ez megengedhetetlen, és biztosak vagyunk benne, hogy Andy Vajna vagy maga Orbán Viktor is (aki a 2000-es évek elején az éppen itt forgató Deperduieu-t is fogadta, sőt, a filmjükhöz még némi anyagi támogatást is adott) pontosan tudja, hogy ezt nem engedhetik meg maguknak, hogy a kezük alatt ilyen barbár gondatlanság menjen végbe, ilyen léptékű kultúra rombolás.

A kormányzat feladata, hogy működtesse a civilizációt, a kultúrát, az életünket, reméljük, most már végre felnőnek e nemes feladathoz. Mindenkit arra buzdítunk, hogy támogassa a Filmvilágot és a Filmhu-t, akár aláírásával, akár azzal, hogy például (tipp) havonta megvásárol egy-egy Filmvilágot (ami, ugyebár a legkézenfekvőbb módja a támogatásnak - amellyel közvetve filmkultúránkat támogatjuk).