A magyar mozifilmek helyzete ma

(*Megjegyzés: A poszt, a Kálomista kontra fájlcserélők bejegyzés kapcsán beérkező kommentek alapján született)

"Kinek jó az, hogy készít egy filmet akárhány forintból, euróból, dollárból és azt MINDENKI INGYEN megnézi!?"

1. Alkotóként úgy gondolja az ember, hogy ez a legklasszabb dolog, ami történhet vele, hiszen egy művész célja, feladata, hogy minél több emberhez eljusson az, amit ő önmagából kivajúdott, láthatóvá/hallhatóvá/kézzelfoghatóvá tett. És valljuk be hízelgő, ha az ember filmjeit töltögetik a neten, szembeszegülve a törvénnyel is akár.

2. Üzleti szempontból, no meg megélhetésiből ez már más tészta. Első blikkre/hallomásra felháborodik az ember és tűrhetetlennek tartja a felvázolt helyzetet. Csakhogy menjünk kicsit a laikusok látásmódján túl, mert a kép úgy teljes.

Ne feledjük el, hogy a filmesek és a jogalkotók azért alkalmazkodóképesebbek annál, mintsem, hagynák, hogy a warezolás a fejükre nőjön. A jól lobbizó kiadók nyomására ugyanis már jó pár éve bevezették a különféle reprográfiai díjakat (azaz beépítik az eladott adathordozók árába (CD, DVD, Pendrive, Ipod, stb.) azoknak a kiadványoknak a jogdíját, amelyeket a felhasználók esetleg majd (!) fizetés nélkül rámásolnak, ezzel új, a paictól csak minimálisan függő, sokmilliárdos bevételhez juttatva a kiadókat, és akaratlanul is legalizálva a fájlcserét. Hiszen annak ellenére, amit különböző sajtóorgánumokban állítanak a netezők miatt kialakult nehéz helyzetükről, ők is pontosan tudják, hogy ez az egész mondva csinált háborúsdi, kölcsönös érdekeket szolgál.

Vagyis, az internetes fájlmegosztás nem falja fel a zenei és filmkiadók piacát, hanem épp ellenkezőleg, bővíti és sokszínűbbé teszi a kínálatot, és a keresletet is.

Ugye 1999-júniusában a Napsterral (az első nagy hatású, a zenefogyasztási szokásokat forradalmasító fájlcserélő programmal) kezdődött minden. Megjelenése óta gazdagabbá vált a kínálat azaz a kiadók a korábbinál jóval több (!) könyvet, zenei CD-t, filmet és koncertet tudtak értékesíteni. Ez első pillantásra meghökkentőnek tűnik ugyan, ám tanulmányok statisztikai számadatai alátámasztják a kutatók ezen állításait.
Tény, hogy 2000 után csökkent valamelyest az eladott zenei CD-k mennyisége, de robbanásszerűen megnőtt az új kiadók és kiadványok száma, sokkal több zenekar jutott el a közönséghez, ami egyértelműen az internet kínálta bemutatkozási lehetőségnek köszönhető. Itt ragadt le mindenki, és szajkózza ugyanazt kiragadva, hogy cs ö k k e n t  az eladott alkotások mennyisége!

A történet azonban ITT nem ért véget, ez csupán a kezdet volt.
Az elkövetkezendő 9 esztendőben a világháló valójában nem a fizetős zene/film iránti keresletet csökkentette, hanem csupán a nagy kiadók kínálat-meghatározási monopóliumát törte meg (jellemző adalék, hogy az eladások csökkenése miatt mindig ugyanaz a négy-öt multinacionális kiadóvállalat, illetve az általuk uralt kiadói érdekképviseleti szervezetek tiltakoznak).
Ami a konkrét adatokat illeti: az USA-ban 2000-ben 35 516 albumot adtak ki, 2007-ben viszont már 79 695-öt (ebből 25 159 kizárólag digitális formában jelent meg).

Hasonló változást okozott az internet a filmvilágban is. 2003-ban még csupán 3807 játékfilm készült a világban, 2007-re ez a szám 4989-re nőtt. Ráadásul a bővülésben azok az államok jártak az élen, ahol különösen magas a kalózmásolatok aránya! Tehát, az ingyenes vagy olcsó hozzáférés megnöveli az érdeklődést a kultúra iránt - azaz szélesíti a piacot -, amiből végül a fizetős kiadványok is profitálnak.
A magyarországi filmgyártással is ugyanez a helyzet, ebben a pillanatban ugyanis 51 darab film készül, ami meghalad minden eddigi számértéket. A következő évi hazai Filmfesztiválon nem is képesek ennyi alkotást indítani a versenyszférában.

"Talán a 3D fogja visszahozni a nézőket a mozikba."

Ismét ugyanabba az általánosításba esünk, ha a mozik felvázolt mostoha helyzetéről van szó, mint korábban. De valóban a netes letöltések tehetőek kizárólagosan felelőssé a nézőszám csökkenése miatt?!

Vessünk pár pillantást a kulisszák mögé. És csak az után alkossunk érdembeli véleményt.

Bálint Péter, a Filmforgalmazók Egyesületének elnöke, 2008 őszén a 168óra.hu riporterével a következő információkat osztotta meg: évente körülbelül 10 millió mozijegyet értékesítenek. Az addigi 2008-as adatok szerint 5-6%-al csökkent a mozilátogatók száma, miközben a bevétel NŐTT! Hiszen a jegyárakat növelték. (Érdekes volna persze mindezt újra lekövetni, a riport után moziba kerülő Kaméleon és Valami Amerika kettő látogatottsági adatai figyelembevételével).

10 millió, akárhogy is vesszük, nem kevés. Csak a Mamma Mia-ra 750 ezer jegyet adtak el. Mégis lehetne több?! Persze, hogy lehetne...mindig lehetne több.
Hogy az emberek nem járnak szívesen moziba? Ennek ellentmond, ha a Moziünnepek látogatóinak számát vesszük, mely évről-évre minden korábbit túlszárnyal (3 nap alatt körülbelül 400.000 db eladott mozijegyével). Pedig egyre több háztartásban van számítógép, és gyorsabb internet, ahogy egyre több a filecserélő oldal is.
Az 5-6%-os esés köszönhető a gazdasági válságnak, ami mindenhol éreztette hatását, illetve annak, hogy MAGYAR közönségsiker kaliberű filmekkel nem rukkoltak elő, plusz, az európai unió kedvesen közel fél évre befagyasztotta a hazai filmgyártást, elűzve már meglévő befektetőinket is, míg meg nem született az új filmtörvény.

Ennyi és ennyi jegyet adnak el, a mozibevétel mégis nő...ez mind szépen és jól hangzik, ennek ellenére mégis vidéki, multiplex és art mozik zárnak be, veszteségességre hivatkozva. Akkor mégis mi az igazság?

A mozifilmesek sírnak és jajveszékelnek. De vajon tettek-e/tesznek -e lépéseket sárdobálás és ujjal mutogatás helyett? Felfogták-e, hogy ez már egy új korszak, másik generációval? Ez a generáció már interneten és számítógépek előtt nőtt fel. Nekik a monitor bámulása, és AZ természetes, hogy egy klikkelés után elérhető megannyi tartalom. Nem a nagyobb audiovizuális élmény a fontos számukra, hanem a mennyiség. Hogy ebben a rohanó világban, ebben a nap, mint nap, percről-percre ömlesztett információrengetegben képben legyenek. Hozzá tudjanak szólni.

Tettek/tesznek-e egyetlen olyan lépést is a filmgyártók, hogy kimozdítsák ezt a fiatalságot a monitorok világa mögül? És megmutassák, hogy a mennyiségi világon túl, létezik egy minőségi is?
Hol vannak az ifjúsági filmek?!
Érdekes, hogy Amerika, Németország már rájött erre..ott van a hatalmas nézettségű és bevételű High School Musical trilógiájuk, meg a Die Wilden Kerle...ami fiatalok százezreit vonzotta mozikba. Mert a film megszületése előtt, közben és után a filmkészítők és forgalmazók KÖZÖSSÉGET ÉPÍTETTEK. Például online. Ma már így megy. Így működik.

Számtalan fantasztius alapanyagunk van. Ifjúsági regények tömkelege, ami a High School Musicalnél megszámlálhatatlanul gazgagabb.
Hiába is becsüljük le önmagunk alkotásait és tehetségeit, akkor is a hazai fog mélyen bevésődni és beépülni.

Persze, hogy nehéz a helyzet. A nagy többségnek fogalma sincs arról, hogy a magyar mozik 85%-a külföldi (amerikai) tulajdonban van. Ahol a tulajdonos érdeke, hogy saját nemzete filmjeit vetítsék, szemben a magyarokéval. A privatizálás itt is tönkrevágott mindent.
A multi-plexekben csereszabatos filmeket kell játszani. Ez azt jelenti, hogy arra vannak kialakítva, hogy 13 teremben körülbelül negyedórás időközökkel 13 hasonló film menjen, azaz majdnem mindegy, hogy éppen melyikre ül be a vendég, nagyjából ugyanazt a hatást fogja kapni itt is, ott is.
Ezért ha egy magyar filmgyártó és forgalmazó karöltve azt szeretnék, hogy filmjüket minél többször és jó időszakokban (du, kora este) játsszák, akkor be kell állniuk az uniformizált filmek közé, hogy az amerikai tömegfilmtermelés között helyet kaphassanak.

A 3D-vel, E-és D-cinema-val ugyanez a helyzet. Nem magyar tulajdonúak.

Ezérthát nem (csak) technikailag vagyunk lemaradva, hanem felfogásügyileg is. Ha utóbbin sikerül változtatni, meghozza hatását és eredményét az előbbi tekintetében is.

Érdemes volna például a MyGreatFilm projektre felfigyelni.

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Forrás:

- Népszabadság Online: A kiadók nyernek a fájlcserén: http://www.nol.hu/tud-tech/a_kiadok_nyernek_a_fajlcseren

- HWSW: Nincs összefüggés a letöltések száma és a mozik látogatottsága között: http://www.hwsw.hu/hirek/38459/fajlcsere_letoltes_film_zene_mozi_latogatas_bme_magyarorszag_tanulmany.html

- Origo.hu: Tízéves a Napster, az első fájlcserélő: http://www.origo.hu/techbazis/internet/20090612-tiz-evvel-ezelott-indult-el-a-napster-az-elso-fajlcserelo.html

- Hetek: Azt nézed, amit eléd raknak http://www.hetek.hu/eletmod/200104/azt_nezed_amit_eled_raknak

- 168 Óra Online: Mamma Mia! Micsoda év!: http://www.168ora.hu/itthon/mamma-mia-micsoda-ev-28615.html

- magyar.film.hu: Megújulási kényszerben a forgalmazás: http://www.urania-nf.hu/sajtoszemle/090608_2.php

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------